Szakmailag mindhárman nagyon felkészültek, hiszen Molnár Béla is Keszthelyen végzett, a Kémia Növényvédelmi Szakon. De már tízéves korától, amit rá lehetett bízni a mezőgazdaságban, azzal megbízták. Középiskolás korában, majd egyetemistaként már a magtárban dolgozott vagy kombájnozott. Az egyetem elvégzése után került a Nagylózsi Termelőszövetkezetbe. A magángazdálkodáshoz úgy jutott el, hogy a rendszerváltozás után a tönkrement Kapuvári Téeszben a volt kollegákkal összefogtak, ne maradjon már ott az egész terület gyomosan. A Petőházi Cukorgyár is közrejátszott az egyéni gazdálkodás elmélyítésében: ők hitelre adtak vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert, Molnár Béláék pedig belevágtak 260 hektár cukorrépába (akkor még semmi mással nem foglalkoztak), úgy, hogy még traktoruk sem volt. A hitelhez a cukorgyár volt a kezes. (…)
A szakma és a gyakorlat alkuja
Molnár Béla Fertődön lakik, s szülőhelyén, Gyórón gazdálkodik. Szintén családi alapon működteti a Mangi Kft-t. Összesen ezer hektárt művel, aminek fele saját terület, a másik fele bérelt. A mezőgazdaság iránti elkötelezettséget, pedagógus feleségével együtt, otthonról, Gyóróból hozta, s két végzett agrármérnök fiával, Gergellyel és Dániellel (gépészmérnök, növényvédő szakmérnök) közösen dolgoznak. Így évente 150 hektáron őszi árpát, 300 hektáron búzát, 250 hektáron őszi káposztarepcét, 50 hektáron napraforgót és 250 hektáron kukoricát termelnek.
Forrás:
