A rejtett gazdaság az utóbbi években egyre inkább a figyelem középpontjába került, hiszen számos negatív hatása van egy-egy ország gazdaságára. A nyilvánvaló költségvetési kiesésen túl a piaci versenyt is torzítja, hiszen egyes gazdasági szereplők érdemtelenül juthatnak kedvezőbb pozícióba. A rejtett gazdaság révén elvileg életképtelen vállalkozások is fennmaradhatnak, és mivel az ő csalással elért költségelőnyük miatt a legális szereplők is árcsökkentésre kényszerülnek, a szabályosan működő cégek nyeresége kisebb lesz, és a méretgazdaságosságból vagy technológiai fölényükből adódó versenyelőnyük erodálódik. Ennek fő negatív következménye, hogy az elvileg versenyképes, technológiai haladásra alkalmas cégeknek a csalásból eredő irreális árverseny miatt mégsem marad forrása fejlesztésekre, innovációra, ami az egész ágazat fejlődési pályájára negatív hatással lehet. (…)
Rejtett gazdaság a magyar élelmiszer-termelésben (1. rész)
Az utóbbi két évben közbeszéd témájává vált Magyarországon, hogy a rejtett gazdaság aránya kirívóan magas az élelmiszertermelésben. A hírekben sokszor találkozhatunk a leleplezett hálózatok által elcsalt magas összegekkel, az érdekképviseletek gyakran sürgetik a kormányzati beavatkozást a rejtett gazdaság magas, 30-40 százalékos arányára hivatkozva. Valóban ilyen ijesztő méretű a feketegazdaság az élelmiszergazdaságban? A téma terítékre kerülése eddigi adatgyűjtésünk alapján jogosnak nevezhető, de véleményünk szerint egzakt kutatás és számítások nélkül megalapozatlan konkrét arányokra hivatkozni. Ezért egy, az Agrárgazdasági Kutatóintézetben végzett kutatás alapján arra vállalkozunk, hogy a kutatói munka szabályai szerint tárgyilagosan, csak a bizonyítható tényekre alapozva vizsgáljuk meg a kérdést, vagyis megkíséreljük tudományos módszerekkel megbecsülni az élelmiszergazdaságot érintő illegális tevékenységek arányát.
Forrás:
