Miután Nagy-Britannia még máig sem adta be hivatalos kilépési kérelmét, ezért a formális tárgyalások sem kezdődtek meg az EU-val a tavaly nyáron referendumon megszavazott Brexitről. Az informális hírek mellett azonban egyre kézzelfoghatóbb a történtek gazdasági hatása. Londoni pénzügyi elemzők szerint a globális pénzügyi válságot kísérő recesszió óta nem mért mélypontra lassul idén a brit gazdaság növekedése, elsősorban azért, mert a font gyengesége várhatóan meredeken felhatja az inflációt, és ez a reálbérek csökkenését okozza. A City egyik legtekintélyesebb gazdasági-üzleti elemző cége, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) napokban ismertetett friss előrejelzése szerint a brit hazai össztermék (GDP) 2017-ben átlagosan 0,8 százalékkal növekszik. A ház elemzői hangsúlyozzák, hogy ez lenne a leglassabb egész éves növekedés a 2009-es recessziós év óta.
A font csaknem ötödével gyengült a dollárhoz képest azóta, hogy a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt. Egyelőre azonban ennek ellenére sem mutatkozik sok jele annak, hogy a befektetők olyan pánikszerű fonteladásba kezdtek volna, amely teljes körű fontválsággá eszkalálódhatna – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
Drágább élelmiszer jöhet
A lakosság azonban hamarosan szembesülhet a Brexit első negatív hatásaival a mindennapokban is. Bár a Brexit hatásait egyelőre megjósolhatatlannak tartja, a font gyengülését már konkrét és komoly problémának érzékeli ifjabb Bárány László, a Master Good cégcsoport vezetője és egyik tulajdonosa, aki jelentős mennyiségben exportál csirkehúst Nagy-Britanniába. „Sokáig a brit polgárok nem éreztek semmi kézzelfoghatót annak kapcsán, hogy 2016 nyarán többségében a kilépésre szavaztak. Ennek oka, hogy a kereskedelmi láncok a gyengülő font ellenére is visszaverték a beszállítók áremelési kísérleteit, mondván: 2016-ra lehetett kötni árfolyamfixáló megállapodásokat. Az idei évre azonban a helyzet már tarthatatlanná vált, hiszen a font időközben 20 százalékot veszített értékéből. Ezt a mértéket persze a brit kereskedők nem fogadták el, de nagyjából 10–12 százalékos emelést igen” – mondta el a cégvezető. Hasonlóan jártak el a kontinens más beszállítói is, így a brit vásárlók hamarosan, néhány héten belül 10 százalékot meghaladó, sok esetben inkább 15 százalékos drágulást tapasztalhatnak. „Ehhez nem szoktak hozzá, így az áremelkedések mértéke minden bizonnyal sokkolja majd őket” – tette hozzá ifjabb Bárány László.
A helyzet ezután várhatóan csak romlik, bár az ma még nem világos, hogy milyen mértékben és pontosan hogyan. Még arról is csak találgatások vannak, hogy pontosan mit is jelent majd a britek kilépése a gyakorlatban. A brit politikai szótárban meghonosodott „hard (kemény) Brexit” kifejezés azt a forgatókönyv-változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonulna az Európai Unió egységes belső piacáról is.
Nincs mazsolázás
Nehéz biztosat mondani, főleg azért, mert egyelőre úgy tűnik, még London sem tudja, hogy mit akar – mondta el lapunknak Gyévai Zoltán. A Bruxinfo, uniós ügyekre szakosodott hírportál főszerkesztője hozzátette: az Európai Unió legfontosabb kitételei között szerepel a tőke, az emberek, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása, és ezeket jelenleg Brüsszel csak együttesen értelmezi. Vagyis abba a jelen állás szerint az EU nem menne bele, hogy a britek hozzáférnek a közös piachoz, de a személyek szabad áramlását korlátozzák.
Hogy pontosan ez hogy alakul majd, azt ma még senki sem tudja megmondani – vélekedett Gyévai Zoltán, aki hozzátette: az EU részéről a majdani tárgyalásokra készek, és a harmincfős delegációban természetesen agrárszakember is van.
Kényelmetlen játékos esett ki?
A számos bizonytalanság mellett egyelőre szubjektív értékelést tudott adni lapunknak Hollósi Dávid is. Az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője elmondta: Nagy-Britanniának szerkezetében más mezőgazdasága van, mint az Európai Unió legnagyobb agrárszereplőinek, így Franciaországnak, Németországnak, és eltér Magyarországétól is. London azonban régóta bírálta az uniós agrártámogatási rendszert, mondván: az túlságosan a francia és a német mezőgazdasági modellre épül. Az angol álláspont szerint ezért a nagy befizetőnek számító britek lényegesen többet adtak bele a rendszerbe, mint amennyit ki tudtak belőle venni – mondta el Hollósi Dávid.
A britek távozásával azonban a legfőbb bíráló hagyja el a játékteret, így a rendszer változatlanságában érdekelt felek maradnak. Ezzel az uniós agrárpolitika drasztikus változásának esélye csökken – véli Hollósi Dávid.
A változatlanság ellen hathat ugyanakkor az, hogy a britek kilépésével egy nagy finanszírozó is távozik, vagyis a 2020 után esedékes költségvetési ciklusban az agrártámogatások fedezete csökkenhet, hiszen az alapot kevesebb ország „dobja össze” – tette hozzá a szakértő.
Igaz, ez utóbbi hatás önmagában nem tűnik nagy jelentőségűnek. Bár sokan amiatt aggódnak, hogy az angolok kilépésével egy nagy befizető távozik, a brit búcsúnak az EU agrár-költségvetésére gyakorolt hatása nem katasztrofális. Az unió teljes költségvetésének egytizedét ugyan a britek biztosítják, de a büdzsé agrártámogatásokra fordított részében ez az arány nem több 5 százaléknál. Számokban kifejezve, Nagy-Britanniának az agrár-költségvetéshez való hozzájárulása és az onnan kapott támogatások egyenlege 7 milliárd euró, tehát a brit kilépés esetén ennyivel csökkenne a közös agrárbüdzsében rendelkezésre álló forrás. Ez persze soknak tűnik, de lényegében nem változtatna a Közös Agrárpolitika anyagi hátterén.
Élénk kapcsolatok
Nagyobb gondot okozhat az, hogy a britek és az EU többi része kifejezetten élénk kereskedelmet folytat. A szigetország és a kontinens között valóban elég szoros kapcsolatok vannak, és ez alól nem kivétel az agrárium, az élelmiszer-gazdaság sem. Nagy-Britannia a német agrártermékek egyik legfontosabb külföldi felvevőpiaca: az oda irányuló német agrárkivitel 2015-ben elérte a 4,8 milliárd eurót, így a szigetországba irányult a teljes német agrárexport csaknem 6 százaléka.
A forgalom összetétele rendkívül sokszínű: a húskészítményektől a sütőipari és tejtermékeken keresztül a gyümölcsig és zöldségig terjed. Nagy-Britannia – ugyancsak 2015-ben – 1,4 milliárd euró értékben szállított agrárterméket a német piacra; így a német-brit agrárkereskedelem mérlege 3,4 milliárd eurós német exporttöbbletet mutatott. A britek önellátottsági foka feldolgozatlan sertéshúsból sem haladja meg a 60 százalékot; a maradék 40 százalékot Dánia, Németország, Hollandia és Belgium biztosítja, míg sonkát kizárólag Dánia, Belgium és Németország szállít.
A tejtermékek 7 százalékos részesedéssel a 4. helyet foglalják el Nagy-Britannia teljes agrárbehozatalában, s a teljes tejtermékbehozatal több mint fele sajt. A brit sajtimport mintegy felét nagyjából egyenlő megoszlásban – Írország és Franciaország adja, a német részesedés pedig 15 százalékos. Ennek a nagymértékű kereskedelemnek a további sorsa ma ismeretlen – nem tudni, lesznek-e vámok a jövőben, vagy sem.
|
Magyarország is fogadná a Londonból költözőket A Brexit másik hatása, hogy számos nemzetközi cég szeretné áttenni londoni székhelyét a kontinensre. Budapest is lehetséges célpont, a város szívesen fogadna nagy cégeket, akár mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat is. Idehaza a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vásárolta meg a Váci út 160-168. szám alatt található, három telekből álló ingatlanegyüttest, 55,2 millió euróért. A mintegy 7 és fél hektáros telken több mint 200 ezer négyzetméteren építhető iroda, kereskedelmi terület, valamint lakások. Itt a város egyik legnagyobb ingatlanfejlesztési projektje valósul meg a következő években. Az Alapítvány a lépést kifejezetten a tavalyi brit népszavazás kapcsán hozta meg. A világ számos nagyvárosára jellemző, hogy a pénzügyi szektor vállalatai meghatározott területen koncentrálódnak. A fejlesztési projektnek köszönhetően Budapest is vonzó pénzügyi központtá válik. A tervek szerint több olyan pénzügyi profilú cég is ide teheti majd székhelyét, amelyek a Brexit hatására új európai központot keresnek – áll az Optima Budapest közleményében. |
|
Napirenden a skót függetlenség Bár egyelőre nem kopogtat az ajtón a skót elszakadás kérdése, az ügyet továbbra is napirenden tartja az ottani politika, ez pedig a későbbi agrárpolitika finanszírozása miatt is jelentős kérdés lehet. A skót miniszterelnök szerint azonban idén bizonyosan nem lesz népszavazás Skócia függetlenségéről. Nicola Sturgeon az STV skót kereskedelmi televízió hírműsorában kijelentette: a függetlenségi népszavazás kérdését napirenden kell tartani, mert nem szabad megengedni, hogy Skóciát a brit kormány „belesodorja a hard Brexit szakadékába”. Sturgeon az STV interjúműsorában „abszolút életfontosságú követelménynek” nevezte, hogy Skócia az EU belső piacán maradhasson a brit EU-tagság megszűnése után is, mivel szavai szerint ettől skóciai munkahelyek, beruházások, valamint az egész lakosság életszínvonala függ. A skót miniszterelnök azt azonban egyértelműen kizárta, hogy a skót függetlenségről szóló újabb népszavazást kormánya már 2017-re kiírná. Skóciában 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást a függetlenségről, de akkor a választók 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt. A kérdés több okból is jelentős. A brit EU-tagságról rendezett tavalyi referendumon – amelyen országos átlagban a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt – a skótok 62 százaléka a bennmaradásra szavazott, vagyis Skócia egyértelműen EU-párti. Nicola Sturgeon azóta több nyilatkozatában is leszögezte: Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére „kirángassák” az Európai Unióból, és a skót kormány újabb függetlenségi népszavazást ír ki, ha ezt látja a legmegfelelőbb eszköznek arra, hogy saját hatáskörében dönthessen az EU-tagságról. Ha tehát a britek, mint nagy befizetők ki is lépnek, némileg tompíthatja az agrárforrások csökkenését, ha az esetleg függetlenedő skótok bennmaradnak. |
