0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kárenyhítést kérnek a közvetett kárra is

Már több mint 3 millió állatot kellett leölni a madárinfluenza-járvány miatt, és eléri a 3 milliárd forintot az utánuk járó állami kártérítés összege. Az állattartók közvetett kárainak összesítése még zajlik a Baromfi Termék Tanácsnál, és vele párhuzamosan az ezek esetleges kompenzációjára vonatkozó, az agrártárcának benyújtani tervezett javaslat összeállítása is. Vélhetőleg e hét közepére elkészül az utóbbi, és a terméktanács bízik benne, hogy a vágó-feldolgozó üzemek kárainak enyhítése érdekében kidolgozott javaslatuk már a héten a kormány elé kerülhet.

 

A dermesztő hideg ellenére sem lassul a madárinfluenza járvány terjedése. A múlt héten például fogságban tartott állományokban, így egy állatkertben mutatták ki a vírust. A jászberényi állatkertben bütykös hattyúk és egy fehér gólya esett áldozatául a kórnak, míg Budapesten – vélhetőleg a szabadban röptetés során megfertőződött – sólymok pusztultak el. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a szükséges vizsgálatokat lefolytatta, és meghatározta a megfigyelési és védőkörzeteket is. A járványügyi kockázatok felmérése alapján az ezekben lévő baromfitartó telepeken és egyéb gazdasági létesítményekben nem kellett további korlátozó intézkedéseket elrendelni.

Viszont a korábbi kitörések környékén, ahol már felállították a védő- és a megfigyelési körzeteket, az állatok leölésével, illetve a csak a vágóhidak irányába engedélyezett szállítással egyre inkább kiürülnek az érintett telepek. A termelők pedig egyre türelmetlenebbek, mert sokhelyütt még nem került sor az elsődleges hatósági fertőtlenítésre, sőt még arról sincs információjuk, hogy erre mikor kerülhet sor, márpedig azután még 30 napot kell várni az esetleges újratelepítéssel.

Ez a késlekedés egyre jobban megnehezíti az idei működés tervezését a tulajdonosok számára, arról nem is beszélve, hogy a vágó-feldolgozó üzemek termeléskiesése miatti másodlagos károkról, illetve azok kompenzálásának szükségességéről sok szó esett ugyan a sajtóban, de a termelői oldal ilyen jellegű veszteségeiről még alig-alig. Pedig mint tudjuk, a legdrágább telep az üresen álló telep.

Annyi bizonyos, hogy a múlt hét csütörtökig – amint azt Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke az állategészségügyi hatóságtól származó adatokra hivatkozva lapunknak elmondta – már több mint 3 millió állatot öltek le a fertőzések miatt, ami 3 milliárd forint közvetlen kárt jelent a termelőknek. A legnagyobb kárt a víziszárnyas-állományban okozta a betegség, de a kiesés miatt jelentős másodlagos kára is keletkezett a termelőknek. Ugyanis a fertőtlenítés után legalább harminc napig nem lehet újratelepíteni az állományt, ami a teljes termékpályára kihat: emiatt a környező vágó-feldolgozó üzemeknek nem lesz alapanyaga, vagyis leállhat a termelés is – tette hozzá a szakember.

Ráadásul a másodlagos termelői károkat a hasznosított fajok és az alkalmazott tartástechnológiák sokfélesége miatt nehezebb összesíteni. A nagysága többek között attól is függ, hogy egy termelő állományában kimutatták-e a kórt, vagy a megfigyelési körzetből a vágóhídra azért még eljutott az állománya. A közvetett kár mértéke attól is függ, hogy keltetőről vagy extenzív, fóliás nevelésre berendezkedett telepről van-e szó, vagy hogy vágásra neveltek-e, avagy törzsállományt kellett leölni. Az utóbbi értéke ugyanis jóval nagyobb, az állatok számától függően akár több tízmillió forinttal is több lehet a kivágás következtében keletkezett kár.

A BTT múlt csütörtökön kapott a Bács-Kiskun megyei kacsa- és libatenyésztőktől egy 40 lapos aláírással nyomatékosított felkérést arra vonatkozóan, hogy az agrárkamarával és a hatóságokkal együttműködve dolgozzanak ki egy kárenyhítési-kompenzációs rendszerről szóló javaslatot. Ezt egyébként a terméktanács már korábban megkezdte, és a felkérés megérkezésének napján több érintett termékpálya szakértőivel is sikerült megállapodni a rendszer alapjaiban. Legkésőbb e hét közepére, lapunk megjelenésének idejére tervezik elkészíteni a már a szaktárcához is benyújtható javaslatcsomagot.

Az üresen álló ólak okozta másodlagos károk enyhítésére, a kompenzáció kiszámításához az amortizációt és a munkabérköltségeket figyelembe vevő, négyzetméterenként meghatározott napi összeg kikalkulálására teszünk javaslatot – mondta a Magyar Mezőgazdaság érdeklődésére Csorbai Attila. A BTT termelői oldalát termékpályánként képviselő szakértőkkel folytatott egyeztetés során sikerült megegyezni abban, hogy az egyes termékpályák, illetve telepek beruházásigényétől függően különböző összegeket javasolnak megfontolásra a szaktárcának. A csirke esetében ez 20, a pecsenyekacsa esetében 10, míg az extenzív, fóliás tartású víziszárnyasok esetében 5 Ft/négyzetméter/nap már érdemi segítséget jelentene a termelőknek. Igaz ugyanakkor, hogy a termelői oldal közvetett kárainak összesítésével még nem végzett a szakmai szervezet – ami már csak azért is nehéz, mert még mindig tart a járvány.

A Baromfi Terméktanács egyébként a kormányhoz eljuttatott első előterjesztésében arra tett javaslatot, hogy – a tiltott állami támogatások miatti uniós aggályokat elkerülendő – a Franciaországban két éve bevezetett kompenzációs rendszert vegyék alapul a kárenyhítés kidolgozásához. A terméktanács szerint szükség lenne arra is, hogy a járvány miatti állományfelszámolások utáni, jelenleg mintegy 3 milliárd forintos kártalanításon túl a vágó-feldolgozó üzemek munkavállalóinak megtartását is támogassa a kormány.

Számítások szerint 2015 első félévére mintegy 3 milliárd forintnyi bér- és bérköltség-támogatatást igényelne az alapanyaghiány miatt állni kényszerülő vágóüzemek működőképességének fenntartása. Félő, hogy ha az állásidőre csak a munka törvénykönyve szerint járó bért fizetik, a dolgozók jobb kereseti lehetőség után néznek – és a mostani munkaerőhiányban még a Dél-Alföldön sem okoz túl nagy gondot új állást találni. Így könnyen megeshet, hogy mire újra lesz feldolgozható alapanyag, nem marad szakember a munkára a feldolgozókban. A terméktanács mindenesetre úgy tudja, hogy az előterjesztés már túl van a szaktárca közigazgatási egyeztetésén, és bíznak benne, hogy a héten a kormány elé kerülhet.

 

Forrás: