0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Jubiláló juhtenyésztők

Április 25-én tartották Herceghalomban a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség jubileumi, 25 éves közgyűlését. A rendezvényen részt vett és felszólalt Czerván György, az FM agrárgazdaságért felelős államtitkára. Az elnöki megnyitót Horn Péter akadémikus tartotta, néhány tőle nagyon is megszokott gondolat közreadásával. Ez a negyedszázad csaknem emberöltőnyi idő, és a szövetség megalakulása óta hét miniszterelnök és tizenegy agrárminiszter regnált Magyarországon. A 25 év alatt az emberiség lélekszáma közel 2 milliárddal gyarapodott, ami önmagában annyi, mint ahányan Trianon idején éltek a Földön.

Czerván György államtitkár maga és Fazekas Sándor miniszter nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. Az időszerű dolgok közül a Szent György-napi esőzések meg érkeztén örvendezett, amelyek bár kevés csapadékot hoztak, de nagyon hasznosnak bizonyultak. Mire megérkezett, már nemcsak a varjú és a nyúl nem látszott ki a vetésekből, hanem jószerével a juh sem.
A hazai állattenyésztés és tenyésztésszervezés kapcsán felidézte, hogy ezeket még Széchenyi István alapozta meg Magyarországon a 19. században. A rendszerváltás megújulást hozott ezen a területen. A megújulás alapja az 1988. évi II. törvény, vagyis az egyesületi jogról szóló törvény volt, amelynek alapján 1991. április 25-én 55 juhtenyésztő fogott össze a törzskönyvezés újraszervezésére, a juhtartás és a juhtenyésztés megmentésére Magyarországon. Hazánkban ez volt az első EU-konform törvény – amely alapján a juhtenyésztők megkezdték a működésüket. A tenyésztői szervezeteket a miniszter 1995-ben ismerte el, ami egyben lehetővé tette az árutermelés fejlesztését, az európai uniós csatlakozásra való felkészülést és az ágazat modernizálását.
Az évek során a szövetség neve gyakran változott, de az általa képviselt értékek nem. Az állattenyésztésben, azon belül a juhtenyésztésben is bevezettük az egyedi nyilvántartást. Erre különösen büszkék lehetünk, mert ezzel több európai országot is megelőztünk. A juhágazat informatikai rendszere teljes körű, és a szövetség működteti. Bemutató mintatelep program indult 2011-ben, amit a juhászok látogathatnak. Ugyanannak az évnek a nyarán megkezdődött a központi apaállat-nevelés is. Tavaly megindult a felnőtt-továbbképzés, és elmondható, hogy a minisztérium és a szövetség együttműködése szoros és zavartalan.
Jelenleg 23 juh és 6 kecskefajtát tartunk Magyarországon. E két állatfaj jelentősége és jövője túlmutat a gazdasági hasznukon: foglalkoztatási lehetőség, munkahelyteremtés, a munkaerő helyben tartása, a legelők és gyepterületek karbantartása, biztonságos és jó minőségű exportáru elő-állítása egyaránt esélyt kínál ennek az ágazatnak. Az elmúlt évben a juhágazat 2,3 milliárd forint támogatást kapott, ami az előző évhez viszonyítva 30 százalékos növekedés. Jövőre új tenyészkosbeállítási program indítását tervezik, ami szintén hozzájárulhat az ágazat gyarapodásához, mert ezáltal kiváló minőségű, nagy hozzáadott értéket képviselő élelmiszerek állíthatók elő a juh- és a kecskeágazatban, amelyek itthon és külföldön is jól értékesíthetőek.
Végezetül az államtitkár meg köszönte a szövetségnek az elmúlt 25 évben a tagjai érdekeinek képviseletében végzett munkáját. Arra kérte a résztvevőket, hogy folytatódjon az itt megkezdett példaértékű értékteremtő munka.
A biológiában hatalmas forradalom zajlott le ebben a 25 évben: megjelent a klónozott szarvasmarha és a klónozott juh, a biotechnológia világszerte utat tört magának. Az ivarspecifikus szaporítóanyagok és embriók használata általános gyakorlattá vált az állattenyésztésben, valamint az ember és valamennyi haszonállatfaj genomját feltérképezték. Nagy szó, hogy ebben a forrongásban stabil tudott maradni az 1991-ben alapított juhegyesület, állapította meg az elnök.
A Juhszövetségről – ez a közkeletű nevük –, annak elmúlt 25 évéről és a részletekről Hajduk Péter ügyvezető igazgató számolt be. Napra pontosan negyedszázada Székely Pál vezetésével, Üllőn hozták létre a juhászok a rendszerváltozás utáni első tenyésztő szervezetüket. Egyesületként működtek, elnökük Kováts György volt. Megmentették a törzskönyvezést tartalmazó iratokat (csak egy vállalatnál dobták ki őket), és bár az azóta eltelt időszakban az informatika vált meghatározóvá, de ők változatlanul a papír alapú nyilvántartást tartják igazinak, az adatok továbbra is papírra kerülnek először. Feladataik közé tartozik a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat és az érdekképviselet (bár ez utóbbitól sok érintett ódzkodik). Jelenleg a hazai juhállomány 60, a kecskeállomány 40 százaléka tartozik a szövetséghez. Az őshonos juhfajtákkal és a kecsketenyésztéssel 2009 óta foglakozik hivatalosan a szervezet. A világ legelfogadottabb tenyészérték-becslési rendszerét, a BLUP-ot működtetik az ágazat érdekében. JIRTA névre hallgató rendszerük 2013-ban OMÉK-díjat kapott.
Menet közben Magyarország bevezette az ENAR rendszert, illetve annak megváltoztatott formáit, amit kiterjesztettek a kecskére is, úgyhogy ma már a kiskérődzőkre vonatkozóan fogalmazzák meg a rendeleteket és szabályokat. Kicsit szoros volt 2010-ben az elektronikus jelölés bevezetésének határideje, de azt is sikerült teljesíteni.
Az ügyvezető igazgatói beszámolóból kiderült, hogy 1995-ben 401 tenyészet vett részt a munkában, onnan jutottak 7700 tenyészetig, amit azóta is tartanak. Az európai uniós csatlakozást nagy reményekkel várták, bízva a 21 euróban – amiből a magyar gazdák az első évben 6,3 eurót kaptak meg.
Az anyajuhlétszám hektikusan alakult. A nagyobb állományokat, és így a meghatározó szerepet a még meglévő nagyüzemek tartják a juhtenyésztésben. Az EU-csatlakozáskor 1 millió 246 ezres felső határral csatlakoztunk, ami később 800 ezer alá csökkent, azután 2015-re elértük a 930 ezer egyedet. Az ágazat növekedésében sokat segítene az apaállattámogatás, majd a tenyészjerke-támogatás bevezetése. Ha ezek a következő évben megtörténnek, akkor 2020-ra a magyar juhállomány elérheti az 1,2 millió egyedet. Tizenötezer anyával indult a szövetség 2008-ban, és a számuk tavaly már elérte a 25 ezer egyedet.
A szövetség munkáját illusztrálva Hajuk Péter elmondta, hogy fennállásuk óta 355 ezer tenyészállatot minősítettek, kiadtak 28 ezer származási igazolást és 67 ezer törzskönyvi kivonatot, ENAR-jelöléssel láttak el összesen 2 millió 844 ezer állatot. Surlókór-vizsgálatot 96 ezer juhon végeztettek el, és kecskéknél kiadtak 300 származási okmányt és 1559 törzskönyvi kivonatot. Elvégeztek összesen 108 ezer leltárt, és a 25 év alatt 15,8 millió egyedet jelöltek meg – ennek minimális feltétele volt, hogy mindegyik állatot legalább egyszer meg kellett fogni.
Fontos szerepet tulajdonítanak a rendezvényeken való részvételnek. A hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon 23 alkalommal, a Debreceni Farmer Expón 19 alkalommal, a Kaposvári Állattenyésztési Napokon 23 alkalommal állítottak ki. Nagy büszkeségük, hogy 2002-ben hazánkban rendezhették meg a Merinó-világkonferenciát. A felnőttképzésben 2014–15-ben léptek előre, együttműködve a Debreceni és a Kaposvári Egyetemmel, valamint a Szegedi Egyetem Hódmezővásárhelyi Karával. Az első év után az érdeklődés és a jelentkezés kicsit visszaesett. Nagy sikerük, hogy a 2015-ös OMÉK Állattenyésztési Nagydíját juhosok vitték el. Időszaki kiadványokat és tájékoztatókat jelentetnek meg 1996 óta, ami Sáfár László érdeme. Egyre népszerűbb a Kos- és Kos-bak Katalógus, ami 1999 óta jelenik meg. Honlapot 2010 óta működtetnek. Kiadták az „Őshonos juh- és kecskefajtáink”, a „Cigája és tejelő cigája”, továbbá a „Cikta juh” és „A magyar parlagi „Kincses” kecske című könyveket. Ezek mindegyike EU-támogatásból készült.
Különböző díjakkal ismerik el a kiváló juhászok érdemeit. Minden évben átadják a Schandl József-díjat annak, aki az ágazatban maradandót alkotott. A Konkoly- Thege Sándor tenyésztésszervezési díj komolyságát mutatja, hogy ezt 2013-ban a minisztérium átvette. A kiállításokon legjobban szereplők kapják az Év tenyésztője díjat. Az Id. Tóth Imre-díjat a törzskönyvezőknek ítélik oda 2002 óta. Bemutató mintatelepeik 2011 óta működnek, és azóta 9 gazdaság és vállalkozás érdemelte ki a „Tiszta udvar, rendes ház”-nak megfelelő elismerést.
Zárszavában Horn Péter elnök igyekezett némi vigasztalót nyújtani a juhásztársadalomnak. „Aki juhász, az első-sorban az állat szeretetéért választotta ezt a szakmát, s kevésbé a „nagy profitért”. A juh – és a húsmarha – a biodiverzitás két meghatározó állatfaja marad, mindkettő határozottan jót tesz a környezetének. Az Európai Unió és az USA közötti kereskedelmi tárgyalások miatt a juhászoknak nincs aggódnivalójuk, hisz a tengerentúlon juhból nincs vetélytársunk. Tőlünk keletre, Ukrajnában és Oroszországban ugyan hatalmas tőkebeáramlás történik, ami hatalmas nagyüzemek létesítéséhez vezet, s az gazdaságilag életveszélyes lehet, de ez csak a versenyágazatokra igaz, a juhra – ez esetben szerencsénkre – nem érvényes.”
A jubileumi közgyűlésen szakmai előadást tartott Kom­ lósi István tenyésztési szakértő, a Debreceni Egyetem dékánja, amelynek sajtó alá rendezett változatát következő számunkban közöljük.
Végezetül elismeréseket adományoztak a szövetséggel együttműködő partnereknek, szervezeteknek és gazdálkodóknak, gazdaságoknak. A Juhszövetség nem feledkezett meg saját munkatársairól sem: anyagi elismerésben részesültek azok, akik 10 és 25 éve folyamatosan dolgoznak a szer vezetnél.


 

Forrás: