0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Finomhangolásra készülve

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tavaly rekord összegű, mintegy 800 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a gazdáknak. Több mint 230 ezer kérelmet bíráltak el, döntéseik ellen 1150-en fellebbeztek. Ezek a számok, az első év tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendszer az új Közös Agrárpolitika megváltozott feltételrendszerének keretei között is működik, hangsúlyozta lapunknak adott interjújában az éppen egy éve hivatalban lévő Gyuricza Csaba. Ezzel együtt az elnök szerint a működésen még mindig lehet javítani, és a terveik szerint a fő idei feladatuk éppen a finomhangolás lesz.

Gyuricza Csaba: a hivatal munkatársai a jogszabályok adta keretek között a lehet✦ Hazai és európai uniós összehasonlításban mit tud elmondani a hivatal elmúlt évi tevékenységéről?
– A tavalyi több szempontból is rendkívüli és nehéz év volt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára. Éppen egy esztendeje, tavaly március elsején léptem be először a hivatalba, és velem együtt új vezetés vette át a munkát. Le kellett számolnunk azzal a terhes örökséggel, amit elődeink ránk hagytak, s úgy kellett felkészülnünk a közös agrárpolitika megújult támogatási rendszerének fogadására, hogy közben az új vidékfejlesztési program elindításán is dolgoztunk. Ha mindez nem lett volna elég, az uniós tagságunk óta tavaly először zártunk egy teljes hétéves uniós költségvetési ciklust. Erre még nem volt példa Magyarország történetében, korábban csak részidőszakunk volt. Ma már elmondhatjuk, hogy az egységes kérelmek beadása gond nélkül lezajlott, mindössze egy hetet kellett hosszabbítanunk a beadási határidőn, amire egyébként egy hónapot tett lehetővé az EU a tagországok saját hatáskörében. Összehasonlításképpen el kell mondani, hogy Nagy-Britanniában például összeomlott az informatikai rendszer, ezért ott kézi beadásra álltak át, Romániában pedig be sem tudták nyújtani a gazdák az egységes kérelmeket. Ilyen szélsőséges helyzetek fordultak elő Európában, miközben Magyarországon gond nélkül levezényeltük a kérelmek benyújtását, majd a feldolgozását. Ennek köszönhetően tudtuk októberben elkezdeni az előlegek folyósítását. Bár ez a magyar gazdák számára megszokott dolog, európai összehasonlításban ez sem egyértelmű. A 28 uniós tagország közül mindössze tizenegyben tudták elindítani az előlegfizetést, ugyanis csak ennyiben sikerült idejében lezárni az ellenőrzéseket ahhoz, hogy már október közepén elindíthassák az előlegfizetést. Még kevesebb, mindössze négy olyan tagállam van Európában, amelyik a zöldítésben is el tudta indítani az előlegek kifizetését, és az egyedüli olyan tagország, amelyik egyszerre nyolc jogcímnél tudta ezt megtenni, Magyarország volt. Tehát az új agrártámogatási rendszerben sincsen okunk szégyenkezésre. Ami az előző ciklus Vidékfejlesztési Programjának lezárását illeti, az MVH minden olyan támogatást kifizetett, amire a kedvezményezett jogosult volt. Nekünk felróható okokból tehát nem maradt bent semmilyen forrás. Mindez együtt azt jelenti, hogy 2015-ben az MVH történetének rekordévét zártuk: mintegy 800 milliárd forintot fizetett ki a hivatal, ami 15–20 százalékkal több, mint a megelőző években. Összességében ezek a számok azt mutatják, hogy a hivatal nem dolgozik hatástalanul és eredménytelenül.

✦ Ehhez képest nem kevés kritikát kaptak az utóbbi időben.
– A kritikák nagy részét politikai jellegűnek tartom, az elmúlt időszak szakmai munkáját közvetlenül nem érte kritika. Ráadásul az elmúlt egy év éppen arról szólt, hogy a támadási felületet jelentő hiányosságokat felszámoljuk. Az új Közös Agrárpolitika változásainak megfelelően átalakítottuk a rendszerünket: új szervezeti és működési szabályzatunk van, ennek megfelelően dolgozunk. Átalakítottuk az ügyfélszolgálatot és az ellenőrzést is; végső soron egy gazdabarát hivatal kialakítását céloztuk meg. Ezt a munkát azonban egy ilyen nagy szervezetben nem lehet fél-egy év alatt elvégezni. Elindultunk a termelőés gazdabarátabb módon működő hivatal megteremtése irányába. Ezzel együtt mindig lesznek elégedetlen ügyfelek, olyanok, akik nem jutnak hozzá a támogatáshoz. Nekünk azonban nem az a feladatunk, hogy mindenkinek támogatást adjunk, hanem az, hogy a jogszerűen támogatást igénylőkhöz eljuttassuk az európai uniós forrásokat. Az elmúlt időszakban nagyon sok esetben mi magunk szűrtük ki azokat a jelentkezőket, akik jogszerűtlenül próbáltak támogatáshoz jutni. Ezt azok védelmében kell megtennünk, akik valóban jogszerűen és tisztességesen szeretnének hozzájutni ezekhez a forrásokhoz.

✦ Mennyire tehető az elutasítások száma?
– Azoknak a száma, akik valamilyen ok miatt nem jogosultak az agrártámogatásokra, a korábbi időszakokban általában 3–4 ezer volt. Az idei adat a végkifizetések lezárultával derülhet ki, de várhatóan az új rendszerben is hasonlóan alakul majd a számuk.

✦ Nagy port vert föl annak a fiatal gazdának az esete, aki más okból esett el a támogatástól. Kivizsgálták, hogy mi történt?
– Elöljáróban el kell mondani, hogy a konkrét esetben nem arról volt szó, hogy üres borítékot adott volna be a gazdálkodó. Mindenekelőtt azonban fontos megjegyezni, hogy a hivatal a gazdabarát hozzáállást a jogszabályi keretek között értelmezi, és ezek a jogszabályok korlátozzák a lehetőségeinket. Mi akkor tudunk még inkább termelő- és gazdabarátok lenni, ha ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő magyar és uniós jogszabályok is. A korábbi időszakhoz képest soha nem látott számban fogalmaztunk meg javaslatokat annak érdekében, hogy valóban gazda- és termelőbarát legyen a mozgásterünk. Visszatérve a konkrét esetre: ahogy mindig, a fiatal gazda pályázatnál is értesítést kapnak a nyertesek arról, hogy támogatásra jogosultként hozzájuthatnak a pénzhez. Ez azonban a támogatás igénybevételére még nem jogosítja fel az érintettet: a támogatást abban az esetben folyósíthatja a hivatal, ha az ügyfél kifizetési kérelmet nyújt be. Aki ezt nem teszi meg a megadott határidőig, az nem kaphat támogatást. Ebben az esetben is ez történt, és bár egyéb dokumentumokat eljuttatott hozzánk a gazdálkodó, a kifizetési kérelmét nem küldte el. Egy, a hivatalhoz érkező anyag kapcsán mi nem feltételezzük, hogy a gazdálkodó a későbbiekben nem nyújtja be a kifizetési kérelmet, ezért értelemszerűen nem is telefonáltunk. Nem is tehetjük, hiszen több százezer ügyféllel foglalkozunk, ez fizikailag is képtelenség lenne.

✦ Ebben az évben pályázati dömping várható. Erre felkészült a hivatal?
– Hogy mennyire vagyunk felkészülve, azt még nem lehet megmondani, elvégre a Miniszterelnökség annyi pályázatot tervez kiírni ebben az évben, mint az előző ciklusban 3–4 év alatt. Ez akár kapacitásproblémákat is okozhat nálunk, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jogszabályokban előírt határidőn belül feldolgozzuk ezeket a pályázatokat és az ügyintézést lefolytassuk. Utóbbi feladatok ugyanis nálunk zajlanak a Vidékfejlesztési Program esetében. A pályázatok kiírása, a programalkotás és a végleges döntés a Miniszterelnökségen történik meg. A munka nagy felkészülést igényel az MVH részéről, és a következő hónapokban kiderül, hogy milyen rendszeren belüli átcsoportosításra lesz szükség ahhoz, hogy ezt a pályázati dömpinget kezelni tudjuk, és hogy még ebben az évben fel tudjuk dolgozni a pályázatokat, a kormány által tőlünk elvárt módon.

✦ Visszatérve az agrártámogatásokra: mikorra várható a zöldítés revíziója?
– Ez alapvetően nem a hivatal feladata, sőt nem is nemzeti hatáskör, ez uniós szinten zajlik. Azonban mindenképpen pozitív változás, hogy a Bizottság és a mezőgazdasági biztos hivatala is felismerte: a zöldítés rendszerén változtatni kell. Ez egyszerűsítési szándékot jelent, hiszen számos bonyolult elem került elsősorban a végrehajtásba és az ellenőrzésekbe, és ezen változtatni kell. A fogadási készség tehát megvan, és Magyarország részéről a Földművelésügyi Minisztérium megteszi a javaslatait. Az egyszerűsítések azonban ebben az évben feltehetően még nem lesznek érzékelhetők. Az első tapasztalatok alapján most megfogalmazott javaslatok legkorábban 2017-ben, az akkori benyújtásnál éreztethetik hatásukat. Feltett szándéka a Bizottságnak, hogy legalább az ellenőrzéseknél bizonyos egyszerűsítések már ebben az évben bevezethetők legyenek. Ezek folyamatban lévő változtatások, és én bízom benne, hogy jónéhány apró elemét már az idén érzékelhetik a gazdák. Itt kell megemlíteni, hogy Magyarország már akkor gazdabarát magatartást tanúsított, amikor a kőfalak kivételével valamennyi unió által ajánlott komponenst bevette az összesen húsz választható zöldítési elem közé. Bár ez valóban gazdákat segítő hozzáállás, a végrehajtás, a hivatal által végzett ellenőrzések során nehézséget is jelentett, mert sok szempontból lelassítja a kifizetéseket. Minden egyes komponensre vonatkozóan külön ellenőrzési rendszert és informatikai fejlesztőmunkát kellett végrehajtani, miközben a gazdák túlnyomó többsége az összes komponens közül csak hármat (a nitrogénmegkötő növények termesztését, az ökológiai másodvetést és a parlag területnek nevezett, de inkább ugarként nevesíthető komponenst) választott Magyarországon. A többi aránya elenyésző, és vannak olyanok, amiket egyáltalán nem választottak a gazdálkodók. Átgondolásra érdemes, hogy ezeket kivegyük-e a Magyarországon választható komponensek közül annak érdekében, hogy a későbbiekben felgyorsíthassuk az informatikai fejlesztőmunkát, majd az ellenőrzéseket és a kifizetéseket. De még egyszer: ha ilyen kormányzati döntés születne is, a hatását csak 2017-től érzékelhetik a gazdák.

✦ A hírek szerint Gazdabarát 2.0 néven újabb programot indít a hivatal. Miben lesz ez más, mint a korábban meghirdetett?
– Az új vezetés által az első évben meghirdetett program legtöbb elemében a lehetőségekhez képest előrelépés tapaszt a l ható. Bár az első év tapasztalatai, a kifizetések azt mutatják, hogy a rendszer az új Közös Agrárpolitika megváltozott feltételrendszerének keretei között is működik, a működésen mindig lehet és van mit javítani. Egy ekkora hivatalnál, ekkora ügyfélkörnél nem lehet mindent tökéletesre fejleszteni egy év alatt, az irány azonban meghatározható, és részsikerek is elérhetők. Szeretnénk folytatni ezt a munkát, és a Közös Agrárpolitika új rendszerének első évi tapasztalatai alapján a kérelmek kezelése, az ügyfélszolgálat, a visszajelzések területén, az informatikai fejlesztésekben további finomhangolásokat elvégezni. A következő időszak tehát a rendszer finomításáról szól majd a reményeink szerint, hiszen a legnagyobb, legfontosabb beavatkozásokat elvégeztük az agrártámogatások területén. A Vidékfejlesztési Programnál pedig próbálunk a hatalmas számú pályázatkiírás feltételeinek és az ügyintézés szabályainak megfelelni annak érdekében, hogy gördülékenyen és gyorsan tudjuk elvégezni a ránk háruló feladatokat.

✦ Az államigazgatási reform kapcsán az MVH is szóba került. Ilyen körülmények között milyen a légkör a hivatalban?
– A hivatalban a légkör jó. Ma olyan menedzsment irányítja az MVH-t, amelyik alkalmas arra, hogy Európában élenjáró módon tudjuk végrehajtani a kifizetéseket. Tesszük ezt a megváltozott körülmények között, hiszen új a Közös Agrárpolitika, új a kifizetések rendszere, más jogcímek vannak; bonyolultabbá vált a rendszer, másfajta ütemezésre kell felkészülniük a gazdáknak a kifizetéseknél. Tevékenységünk megítélésekor ezért nem a korábbi éveket, hanem a tavalyi és az idei évet kell kiindulási alapnak tekinteni. Ami a lehetséges változtatást illeti, egy rendszerbe akkor érdemes beavatkozni, ha azáltal még hatékonyabbá válik, ha azáltal még jobb működés érhető el. Olyan változtatásnak nincs értelme, és biztos vagyok benne, hogy a döntéshozóknak sem érdeke és célja olyan döntés meghozatala, ami a kifizetések nehezebbé tételét vagy akadályoztatását jelentené.

✦ A gazdáktól milyen visszajelzéseket kapnak?
– Közvetve és közvetlenül is pozitívakat. A gazdák túlnyomó többsége érzékeli a szándékot, hogy próbálunk javítani a hivatal működésén, és hogy valóban az ő érdekükben kívánunk dolgozni. Személy szerint is nagyon sok biztatást kapok az ország minden részéből. Ezek megerősítenek abban, hogy az irány, amerre elindultunk helyes, és ezt a munkát kitartóan és türelemmel folytatva további eredményeket tudunk elérni annak érdekében, hogy még elégedettebbek legyenek a gazdálkodók.

Forrás: