A kukoricatermesztés helyzetéről Sárvári Mihály egyetemi tanár ismertette gondolatait a hallgatósággal. Marton L. Csaba, az MTA doktora 2014-ben úgy fogalmazott, hogy „A világ kukoricatermesztése rohamléptekkel halad előre, de a Föld kukoricatermesztése a genetikai lehetőségeknek csak a 20-25 százalékát képes hasznosítani.” Ezzel a megállapítással Sárvári Mihály egyetértett, mert a saját kutatási eredményei is alátámasztják, hogy korántsem használjuk ki a kukorica genetikai terméspotenciálját. A világon 183 millió hektáron 5,5 tonna/hektár a termésátlag, ugyanakkor Amerikában 2013-ban 28 tonna/ hektáros, 2014-ben 31,6 tonna/ hektáros terméscsúcsot értek el. David Hula tavaly 33,4 tonna/hektár terméseredménnyel rukkolt elő. A professzor szerint ezzel az eredménnyel az amerikai kukoricatermesztő megközelíti a kukorica terméspotenciál maximumát, hiszen az 34 tonna/hektár körül van. (…)
A kukoricatermesztés fortélyai
A Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara Szarvason, a Rózsás-majorban rendezte meg a II. Kukoricatermesztési és -bemutató konferenciáját szeptember közepén. A kísérleti parcellák mellett felállított sátorban szép számban jelentek meg gazdálkodók, egyetemi hallgatók. „A kukoricatermesztés helyzete a termesztési tényezők tükrében” című előadást Sárvári Mihály egyetemi tanártól (a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar), míg „A tápanyagellátottság, a terméshozam és a minőség kapcsolata a kukoricatermesztésben” című előadást Izsáki Zoltán professor emeritustól (Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Tessedik Campus) hallgathatták meg.
Forrás:
