2017. March 23., Thursday
  • Olvassa minden nap az agrárium friss híreit az MmgOnline agrárhírportálon!         Fizessen elő a Magyar Mezőgazdaságra, Magyarország egyetlen mezőgazdasággal foglalkozó hetilapjára!         Ezen a héten PénzMag és Vetőmagvilág melléklet a Magyar Mezőgazdaság hetilapban!          Megjelent a Kistermelők Lapja 2017. márciusi száma!         Megjelent a Méhészet 2017. márciusi száma!         Megjelent a Borászati Füzetek 2017/1. száma!        Megjelent a Pegazus - a lovasok lapja 2017. márciusi száma         Megjelent a Kertbarát Magazin 2017/1-2. száma!       Fizessen elő Magyarország nagymúltú kertészeti szaklapjára, a Kertészet és Szőlészetre!

Lapszemle

Nagyvizit a sertéstelepen
Magyar Mezőgazdaság (2012/30. szám)
Bárdos B. Edit
2012.07.26., Thursday, 07:10

A sok munka ellenére sincsenek eredmények? Több szakértő, területi képviselő adott már tanácsot, mégis minden maradt a régiben? A szakértők részéről hiányzott az állandó segítségnyújtás, a rendszerszemlélet, az együtt gondolkodás? A telep nem jut el a valódi állat-egészségügyi, közgazdaságtani alapokon nyugvó, eredményes működésig? Kérdések, amiket egy sertéstelepen gyakran föltesznek. Nem mindegyiken, mert természetesen egy világszínvonalon termelő, „nyolcas mentes” helyen ezek föl sem merülnek.

De akadnak olyanok is, amiket csak a gyógyszer tart össze, mert költségminimalizálás címen nem vakcináznak. Nekik azonban fel kell tenniük még egy kérdést: megengedhetik-e maguknak, hogy az így megspórolt néhány millióval szemben adott esetben több tíz millió forintnyi árbevételt veszítsenek? Ha nem, nekik érdemes beiratkozni a Szent István Egyetem Állatorvos- tudományi Kara és az MSD Animal Health innovatív gyógyszergyártó által közösen indított Sertés Akadémiára, amelynek első kurzusa tavaly októberben indult. A programról Ózsvári László állatorvos-közgazdász, a SZIE ÁOTK Állat-egészségügyi, Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszékének vezetője, egyetemi docens és Búza László állatorvos, az MSD AH képviselője tájékoztatta lapunkat
Alapvető, hogy egy állat teljesítményét a genetikai képessége és az a környezet határozza meg (tartás, takarmányozás stb.), amelyben termel. Azonban a genetika és környezet párosát az utóbbi időben egyre gyakrabban kiegészítik a menedzsmenttel, mint a teljesítményt, végülis a jövedelmezőséget befolyásoló tényezővel. A Sertés Akadémia szervezői is a gyakorlatban dolgozó szakembereket, állatorvosokat, telepvezetőket, állattenyésztőket és tulajdonosokat szólítják meg, akik az egyéves képzés alatt háromszor vesznek részt elméleti oktatáson, továbbá megkapják a Nyugat- Európában egyébként 1000– 1500 euróba kerülő telepi auditot is.
Az egyetem és az MSD AH együttműködésében létrejött gyakorlati szemléletű továbbképzési program első modulja a sertések légzőszervi betegségeiről szól. Azért éppen erről, mert hazai és nemzetközi felmérések is azt mutatják, hogy a legnagyobb veszteséget a sertések légzőszervi komplex tünetegyüttese okozza a hizlalás időszakában (ebben az esetben a többféle vírusos és bakteriális betegség szinergikus hatással van egymásra, az egyik szinte megágyaz a másiknak, így okozva komoly állat-egészségügyi, és végülis gazdasági kárt).
– Napjaink egyik legnagyobb problémájáról van szó, így a tünetek kezelésében és a jövedelem tekintetében is itt lehetne a leglátványosabban előbbre lépni – mondta Ózsvári László. – A program során komplex állomány-egészségügyi menedzsment oktatást kapnak a résztvevők, akikkel közösen vizsgáljuk a beavatkozások gazdasági vonzatait is. A termelők ugyanis, akik a profitért dolgoznak, aszerint rangsorolják a döntéseiket, hogy miként hatnak a jövedelmezőségre. Így például, ha változtatunk a takarmányozáson, annak hatása lesz az állomány-egészségügyre, és így tovább. Próbáljuk az egymást befolyásoló, kölcsönösen egymásra ható tényezőket egységben kezelni – tette hozzá a tanszékvezető.
A program lényege, hogy az MSD AH innovatív és egyedi döntéstámogató rendszere segítségével a gazdaságból kapott termelési mutatók, illetve a helyszínen felmért állomány- egészségügyi helyzet ismeretében kiszámítják, számszerűsítik, hogyan növelhető a jövedelmezőség az állomány- egészségügy javítása révén.
A Sertés Akadémia légzőszervi kurzusa három modult foglal magában. Az első a légzőszervi betegségek komplexének jelentőségét vázolja fel a termelési hatékonyság vonatkozásában. A másodikban az egyetem és az MSD Animal Health szakemberei egyedileg felmérik a telepet, és az ott összegyűjtött információcsomag alapján bemutató esettanulmányt készítenek. A Sertés Akadémia harmadik moduljában, szintén az ÁOTK és az MSD Animal Health szak állatorvosai, a ResPig audittal értékelik a telepet, és az eredmények fényében rávilágítanak a diagnosztika, a tartástechnológia, a betegségmegelőzés és védekezési módszerek korábbinál előnyösebb megoldásaira.
A ResPig mindazon állategészségügyi és prevenciós technikák összessége (beleértve a technológiát, a tervezést, a karbantartást és az üzemeltetést), amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett alkalmazhatók a gyakorlatban, és a leghatékonyabbak a sertések légzőszervi egészségének magas szintű védelme szempontjából. A ResPig-felmérések általános (telepi), betegségauditból és gazdasági szimulációból állnak.
– Egy új, telepre, gazdaságra, termelési módra szabott megközelítésről van szó, ami lefordítja forintra, hogy az adott helyen tapasztalt, a sertések termelőképességét befolyásoló légzőszervi problémáknak milyen következményei vannak, és amiken preventív szemlélettel, megfelelően megválasztott vakcinázással javítani lehet – vette át a szót Búza László. Humán példával élve nagykivizsgálásnak nevezte a programot, amit a beteg lakásán végeznek: megnézik, milyen ágyon fekszik, tájékozódnak az átlagos napi testmozgásáról, rutinjáról, táplálkozásáról, s hogy a beteg miként viszonyul az életkorára, munkájára jellemző referenciaértékekhez.
Ezeket a referenciákat a mi példánkban az MSD Animal Health, illetve jogelőd vállalatai által a készítményeik bevezetése és alkalmazása során szerzett nagyszámú információ és adat jelenti, az, hogy egy, a vizsgálandóhoz hasonló paraméterekkel rendelkező gazdaságban hogyan változtatta meg az állatok termelőképességét, végülis az adott gazdaság jövedelmezőségét a vakcinázás. Ebben a nemzetközi rendszerben ma már közel egymillió audit eredménye szerepel.
– Amikor ez az úgynevezett ResPig (a rövidítést a légzéssel kapcsolatos és sertés szavakból alkották) auditáló eszköz megérkezett Magyarországra, felmértük a hazai viszonyokat, hogy kialakíthassuk saját referencia- bázisunkat. Így ma már rendelkezünk a hazai sertésállomány közel egyharmadának a telepi auditjával – hangsúlyozta Búza László, majd, mielőtt valaki azt gondolná, sietve hozzátette: – Nem pusztán termékpromócióról van szó.
Ahogy fogalmaz, egyfajta gondolkodásmódot, mintát szeretnének mutatni a vállalkozásoknak, és mindazoknak, akik részt vesznek a sertés ágazat irányításában.
Mi történik ugyanis ma, ha az állatok köhögni kezdenek, vagy más légzőszervi betegség tüneteit mutatják? Automatikusan jön a válasz: adni kell nekik valamilyen gyógyszert! Senki nem vizsgálja, hogy miért alakult ki a betegség, milyen okokra vezethető vissza a tünet. Búza László szerint ez csak egy független audit segítségével tárható fel, mert az képes rámutatni az okokra, a nem megfelelő tartási, takarmányozási körülményekre. Ha pedig ismerjük az okokat, meg tudjuk állapítani, hogy gyógyszerekkel és egyéb készítményekkel melyek szüntethetők meg közülük, és hogy mekkora a veszteség, amit a technológia vagy éppen az irányítás hiányosságai idéznek elő.
– A szakma szabályai szerint, helyesen javasolják az állatorvosok, az állat-egészségügyi szakemberek a vakcinázást. A gazdaságokban azonban eddig nem látták, nem láthatták be, hogy az miért történik, mennyibe kerül, mikorra, és főleg milyen eredményt hoz, s ez pénzben kifejezve milyen plusz bevételt, jövedelmet, eredményt jelent. Konkrét példákkal igazolható, hogy egy általunk átvilágított telepen a vakcinás védekezés bevezetése után jelentősen javult (a felére csökkent) az elhullási veszteség és megszűnt az állatok szétnövése – hangsúlyozta Búza László. De, mint mondta, előfordult, hogy egy többféle betegséggel terhelt telepen – mint utóbb kiderült – kozmetikázott adatokat kaptak, ami a tulajdonos számára volt fontos információ.
A magyarországi sertéstelepek között óriási különbségek vannak, vette vissza a szót Ózsvári doktor. Mint mondta, vannak olyan nagyüzemeink, amelyek világszínvonalon termelnek, akár nyolcas mentesek, így ezeknek felesleges vakcinát ajánlani. Sokan termelnek átlagos technológia mellett, jól menedzselt telepeken, s vannak azok a végletek, ahol kézzel csinálnak mindent, szó szerint a gyógyszer tartja össze őket, vagy beruházások híján masszívan veszteségesek. Előfordul, hogy a kuratív gyógyszer költsége leadott hízónként 4–5 ezer forint, pedig egy jól menedzselt telep esetében ezer forint alatt van. Az elhullás, a technológiai selejttel együtt, néhol eléri a 15 százalékot, miközben 5–6 százalékra vagy az alá is szorítható! De takarmányértékesü lésben, test tömeg-gyarapodásban is órási, akár 50 százalékos eltérések lehetnek az egyes telepek között. Vannak olyan modern telepek, amelyek úgy nyereségesek, hogy leadott hízónként 7 ezer forint az amortizációs költség, és lehet valaki nyereséges amortizációs költség nélkül. Bár utóbbi is jövedelmet termel, mégis sokkal rosszabb helyzetben van, mint az előbbi, hiszen nem fejleszt. A felmérés a munkatermelékenységre is rávilágít: előfordul, hogy tíz emberrel végzik el ugyanazt a munkát, amit máshol negyvennel.
– Az értékes munkaerőt ugyanis azokra a helyekre kell koncentrálni, ahol az emberi munka nem nélkülözhető, például a fiaztatóba és a malacneveldébe – tette hozzá Búza László, aki szerint ilyen okok miatt fontos és ezért egyedi a ResPig audit rendszer: telepre szabottan tárja fel az esetleges hiányosságokat. – Szemléletváltásra van szükség! Aki ugyanis nem gondolkodik előre és nem ragadja meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel gazdaságosabbá tehető a termelés, annak ez az eszköz nem lesz segítségére. De egyre többen vannak, akik hosszú távon sertéshizlalásból szeretnének megélni, így létérdekük, hogy gazdaságosan működjenek. Ők nyitottak, és kifejezetten jó élmény volt látni, hogy fajtától, termelésintenzitástól függetlenül nagyon sokan gondolkodnak így – mondta végül Búza László, amihez Ózsvári doktor még annyit tett hozzá: a rendszert, a magyarországi sikerek után, Csehországban és Szlovákiában is bevezetik. Ebben szintén ők vesznek részt, és ősszel Lembergben (Lviv, Ukrajna), egy nemzetközi konferencián számolnak be az eredményekről. Itthon pedig folytatás következik: várhatóan október elején indul a Szarvasmarha Akadémia.

 

A cikket a Magyar Mezőgazdaság 2012/30. számában olvashatja.

Hírlevél

Ismerősnek jelölöm

Kiemelt PR cikk

PIR habos szendvicspanel

A Neomar Consulting SRL. nemzetközi piackutató vállalat kiadta a 2015 évre vonatkozó statisztikai jelentését, amely többek között adatokat tartalmaz a magyarországi szendvicspanel piacról. Két fontos adatra derült fény a jelentésből. Az egyik, hogy a magyar piacon lévő szendvicspanelek egyre növekvő hányadban magyarországi gyárakban készülnek.

Magyar Mezőgazdaság Kft. 1141 Budapest, Mirtusz u. 2. Tel.: +36 (1) 470-0411 Postacím: 1591 Budapest, Pf. 294

Copyright © Magyar Mezőgazdaság Kft. 2009. Minden jog fenntartva!